Érintésvédelem

Lakóterekben az érintésekben rejlő veszély elleni védekezés alapja a földelési áramkör, amelyhez hozzá kapcsolódik az önálló védő vezető, ez a főelosztótól vezet a másodlagos kapcsoló, és elosztó táblákhoz, majd onnan tovább az egyes elektromos készülékekig, dugaszoló aljzatig, lámpákig.

Azokon a helyeken, ahol fokozottan fenyeget az áramütéses baleset veszélye, minden megérinthető fémtárgyat (csaptelepek, kád, vízvezeték) elektromos vezetővel össze kell kötni, majd a védőáramkörhöz csatlakoztatva földpotenciálra hozni.

Az érintésvédelem azoknak a műszaki intézkedéseknek és védelmi módszereknek az összessége, amelyekkel villamos gépek készülékek, berendezések üzemszerűen feszültség alatt nem álló, de valamilyen meghibásodás miatt feszültség alá kerülő fém vagy egyéb villamos vezető anyagú részének ember által történő érintésből származó villamos balesetek megelőzhetők.

Mi a célja az érintésvédelemnek?
Az emberi élet megóvása az elsődleges célja az érintésvédelemnek, másodsorban a gépek berendezések állagának megóvása.

Érintésvédelemnek nevezzük azon műszaki előírásoknak és rendszabályoknak az összességét, melyeknek célja: Az üzemszerűen feszültség alatt nem álló, de testzárlat következtében esetleg feszültség alá kerülő fém, vagy más vezető anyagú testek érintése által okozott élettani veszélyek megelőzésére, illetve csökkentésére irányuló műszaki intézkedések.

Az érintésvédelem szükségessége

Az érintésvédelem - mai szóhasználattal: közvetett érintés elleni védelem - azokat a műszaki intézkedéseket jelent, amelyek az üzemszerűen feszültségmentes, tehát feszültség alatt nem álló, de meghibásodás (általában szigetelési hiba) következtében a földhöz képest veszélyes mértékű feszültség alá kerülő részek érintésekor bekövetkező áramütést akadályozzák meg.

A közvetlen érintés elleni védelem pedig az aktív (üzemszerűen feszültség alatt álló) részek megérintését akadályozza meg.

A szakmai köznyelv – hagyományosan – a közvetetett érintés elleni védelmet nevezi röviden érintésvédelemnek.

Az érintésvédelem tehát tulajdonképpen a villamos áramütéses balesetek elleni védelmére szolgál, ahol a veszélyt az elektromos áram, illetve az elektromos áramnak az élő emberi szervezetre gyakorolt hatása jelenti.

A fentiekre való tekintettel szükséges az időszakos érintésvédelmi ellenőrzéseket és felülvizsgálatot elvégezni.

Lakásokban, házakban a legfontosabb kiegészítő érintésvédelmi berendezés, a hibaáram –védőkapcsoló, azaz FI-RELÉ, ez a védőkapcsoló személyvédő feladatot lát el. Testzárlat esetén védelmet nyújt az elektromos készülék, berendezés burkolatán fellépő veszélyes feszültség ellen.

Tulajdonos, üzemeltető feladatai
Ipari-, mezőgazdasági-, kereskedelmi-, vendéglátó ipari-, közlekedési-, kulturális- stb. létesítmények tulajdonosai vagy üzemeltetői általában gazdasági társaságok, vállalatok. E gazdasági társaságok vezetőinek, vagy megbízottjainak feladata az esedékes, időszakos felülvizsgálatok elvégeztetése. Az üzemeltető ellenőrzési kötelezettsége nem merül ki a kötelező felülvizsgálatok elvégzésében, ill. elvégeztetésében és a jegyzőkönyv megőrzésében, hanem köteles a felülvizsgálat során feltárt hibák, hiányosságok, szükséges javítások elvégzésére ill. elvégeztetésére is. Szükség esetén ütemterv készítés alapján.