Villámvédelem

Tudtad, hogy évről évre nőnek a villámcsapás okozta károk?

Mégpedig azért, mert egyre többet használunk úgynevezett kisfeszültségű áramkörökből álló műszaki berendezéseket, mint pld. LCD TV, riasztó, hifi, házimozi stb.

Szakemberek egybehangzó véleménye szerint nem lehet üzemeltetni túlfeszültség elleni védelem (villámvédelem) nélkül korszerű műszaki berendezéseket!

Mire való a villámhárító?
Benjamin Franklin találta fel a villámhárítót, az épületek villámvédelmére. Sokan nem gondolnák, de a villámhárító egy dologra biztosan nem alkalmas, villámok hárítására, ez a megnevezés a köznyelvben enyhén szólva is, de félrevezető. A villámhárító feladata valóban az, hogy megóvja az épületet a villámoktól, de nem úgy, hogy elijeszti azt, hanem éppen ellenkezőleg magához vonzza. A villámhárító alkalmas kialakításából adódóan arra, hogy levezesse a villám energiáját tűz, vagy mechanikai sérülés nélkül, sokan ebből arra a következtetésre jutnak, hogy a villámvédelem ezzel megoldottnak tekinthető, ez részint igaz. Amikor a villám belecsap a villámhárítóba, az levezeti a földbe az áramot, azonban a levezetett villám áramának egy része visszajuthat a hálózatba, amely tönkre teheti az érzékenyebb elektromos berendezéseket, ritkább esetben elektromos zárlatot, vagy akár tüzet is eredményezhet.

Mi is a villám?
A villám nagy energiájú, jellemzően természetes légköri kisülés, keletkezhet felhő-felhő között, és felhő-föld között, áramerőssége 20-30.000 Ampert is eléri, ritkább esetekben a 300.000 A-t is. Le egyszerűsítve a villám, nagy energiájú villamos ívnek tekinthető, amely igen rövid ideig létezik, az ívben folyó áramok hatására, erős elektromágneses erőtér keletkezik, melynek hatására az ív közvetlen környezete több ezer fokra hevül. Így ha a villám belecsap egy kéménybe azt szét is robbantja, egy gyúlékony tárgy pedig meg is gyúlladhat.

Hogyan védekezzünk?
Egy régóta közismert módja a villámvédelemnek, ha a TV készülékből kihúzzuk az antenna dugót, modemből az internet csatlakozót, a konnektorokból a dugókat stb. ezáltal megszűntetjük a kapcsolatot az esetleges túlfeszültséget továbbító antenna és TV között. Hosszabb távra utazásnál áramtalanítsuk berendezéseinket, húzzuk ki a konnektorból a hifit, TV-t, mosógépet, és egyéb készülékeket. Sajnos ez a túlfeszültség védelem nem mindig ennyire egyszerű, sokszor nem megoldható egy készülék leválasztása a hálózatról, ekkor lépnek színre a túlfeszültség ellen.

Ha nem akarunk szakembert hívni:
Amennyiben hosszabb távú megoldásban gondolkozunk, és nem akarunk szakembert hívni, a vihar idején is biztonságosan szeretnénk használni készülékeinket, akkor úgynevezett túlfeszültségvédő aljzatokkal, illetve villámvédő elosztókon keresztül csatlakoztassuk eszközeinket a hálózatokhoz. Ezeket ma már a legtöbb nagyáruházban vagy műszaki üzletben néhány ezer forintért beszerezhetjük. Érdemes olyan védőeszközt választanunk, amelynél lehetőség van jelvezetékek (pl. antenna, telefon) csatlakoztatására is.

Ha egy komolyabb védelemre szánjuk el magunkat:
Építkezés vagy felújítás alkalmával szakember bevonásával gondoskodjunk a villamoshálózat és jelvezetékeinek többlépcsős túlfeszültség-védelmi ellátásáról. Ezzel már a becsatlakozási pontokon (pl. villanyóra) megakadályozhatjuk a több száz, vagy akár több ezer voltos túlfeszültség továbbterjedését, és komoly károktól óvhatjuk meg otthonunkat!